Billentyűs hangszerek, ének - Hegyi Károly

Sziasztok, Hegyi Károlynak hívnak, én vagyok a PANNÓNIKUM együttes billentyűse. Korábban a SIC DICUNT, a H - 599 és a HISTORICA zenekarokban dolgoztam, egyben alapító tagja is voltam ezeknek a formációknak. Fő célom a magyar történelem eseményeinek megéneklése és a hozzá kapcsolódó életérzés közvetítése rock formájában. A téma meghatározza azt a szellemiséget, amelyet eddigi pályafutásom során is igyekeztem hűen közvetíteni. Bízom benne, hogy dalaim üzenete és zeném méltó módon képviseli ezt.

Ének - Ráduly Levente

Székelyudvarhelyről származom, zenei pályafutásom is itt kezdődött. A Hard Laws nevű zenekarba énekest kerestek és Slayer (Szabó Levente) barátom rábeszélt, próbáljam ki magam. Azóta 2000-ben Erdélyből átköltöztem az anyaországba, és több zenekarban is énekeltem. 2002-ben a sors elém tette a Szkítia zenekart, ami akkor még egy kezdetleges együttes volt. Az azóta eltelt 14 év alatt főleg velük léptem fel, és sokan onnan ismerhetnek engem, de megfordultam, és tagja voltam 6 évig a Hatvani, hard rockot játszó Treff zenekarnak is. A zenén kívül a másik nagy szenvedélyem a motorozás. Kilenc éve kiléptem néhány barátommal a Nemzeti Érzelmű Motoros egyesületből és közösen megalapítottuk a Szkíta motoros baráti kört. Azóta rendületlenül tesszük a dolgunkat, ami a szívünkben van, a hazánkért, a gyermekeinkért, az Őseink miatt. Tisztelem Őseim hagyatékát és tisztelem a jelenben élő honfitársaimat, akikben van kurázsi, és ki mernek állni hazájukért, családjukért, akiknek lelkülete élő, magyar és emberi. Épp ezért vállaltam el Hegyi Károly és Gönci Apuka György felkérését, mert itt szívekre, emberekre, tiszta energiákra találtam. A PANNÓNIKUM zenekar azt képviseli, amit szeretek! A rockzenét ötvözi a magyar történelem eseményeinek megéneklésével. A sors elvette tőlem azt, kit a legjobban szerettem, és a tűzet, ami ég bennem zenével tudom enyhíteni. Kinyílnak még a kapuk ,és fény árad újra a szívre!

Basszusgitár - Szabó Ferenc

Szabó Ferenc vagyok, Budapesten születtem. Zenei pályafutásom jó néhány saját, és feldolgozás zenekar után, a H-599 együttes tagjai közé vezetett. Ez a zenekar több dolog miatt is emlékezetes marad számomra! Itt tértem át először 6 húrról 4-re (később 5-re), az első erdélyi utam is a zenekarhoz fűződik, és itt ismertem meg, olyan embereket, akik a továbbiakban is fontos társai lettek zenei életemnek! Az viszont biztos, hogy a Magyarsággal, és a magyar történelemmel kapcsolatos gondolataimat, érzéseimet ez az időszak markánsan meghatározta! A következő állomás az Álomút zenekar, ahol már volt szerencsém együtt zenélni Ráduly Leventével, és természetesen, a H-599-ből ismert Szilágyi Attilával. Ezt követően egy kissé lágyabb vizekre evezve jött a Zaphod zenekar, ahol ismét csak a tagok egyéb elfoglaltságai, kötelezettségei tartós szünetre kényszerítettek minket! Ezen a ponton jött egy kis csönd, maradtak a régi társakkal való "garázs zenélések", mígnem elértünk 2016 tavaszára, mikor is érkezett egy megkeresés, hívás egy rég nem látott zenésztárstól, Hegyi Károlytól. A történet további alakulását meg már együtt írhatjuk...

Dobok - Nagy "Örökség" László

Gitár - Kosztin László