Billentyűs hangszerek, ének - Hegyi Károly

Sziasztok, Hegyi Károlynak hívnak, én vagyok a PANNÓNIKUM együttes billentyűse. Korábban a SIC DICUNT, a H - 599 és a HISTORICA zenekarokban dolgoztam, egyben alapító tagja is voltam ezeknek a formációknak. Fő célom a magyar történelem eseményeinek megéneklése és a hozzá kapcsolódó életérzés közvetítése rock formájában. A téma meghatározza azt a szellemiséget, amelyet eddigi pályafutásom során is igyekeztem hűen közvetíteni. Bízom benne, hogy dalaim üzenete és zeném méltó módon képviseli ezt.

Ének - Ráduly Levente

Székelyudvarhelyről származom, zenei pályafutásom is itt kezdődött. A Hard Laws nevű zenekarba énekest kerestek és Slayer (Szabó Levente) barátom rábeszélt, próbáljam ki magam. Azóta 2000-ben Erdélyből átköltöztem az anyaországba, és több zenekarban is énekeltem. 2002-ben a sors elém tette a Szkítia zenekart, ami akkor még egy kezdetleges együttes volt. Az azóta eltelt 14 év alatt főleg velük léptem fel, és sokan onnan ismerhetnek engem, de megfordultam, és tagja voltam 6 évig a Hatvani, hard rockot játszó Treff zenekarnak is. A zenén kívül a másik nagy szenvedélyem a motorozás. Kilenc éve kiléptem néhány barátommal a Nemzeti Érzelmű Motoros egyesületből és közösen megalapítottuk a Szkíta motoros baráti kört. Azóta rendületlenül tesszük a dolgunkat, ami a szívünkben van, a hazánkért, a gyermekeinkért, az Őseink miatt. Tisztelem Őseim hagyatékát és tisztelem a jelenben élő honfitársaimat, akikben van kurázsi, és ki mernek állni hazájukért, családjukért, akiknek lelkülete élő, magyar és emberi. Épp ezért vállaltam el Hegyi Károly és Gönci Apuka György felkérését, mert itt szívekre, emberekre, tiszta energiákra találtam. A PANNÓNIKUM zenekar azt képviseli, amit szeretek! A rockzenét ötvözi a magyar történelem eseményeinek megéneklésével. A sors elvette tőlem azt, kit a legjobban szerettem, és a tűzet, ami ég bennem zenével tudom enyhíteni. Kinyílnak még a kapuk ,és fény árad újra a szívre!

Basszusgitár - Szabó Ferenc

Szabó Ferenc vagyok, Budapesten születtem. Zenei pályafutásom jó néhány saját, és feldolgozás zenekar után, a H-599 együttes tagjai közé vezetett. Ez a zenekar több dolog miatt is emlékezetes marad számomra! Itt tértem át először 6 húrról 4-re (később 5-re), az első erdélyi utam is a zenekarhoz fűződik, és itt ismertem meg, olyan embereket, akik a továbbiakban is fontos társai lettek zenei életemnek! Az viszont biztos, hogy a Magyarsággal, és a magyar történelemmel kapcsolatos gondolataimat, érzéseimet ez az időszak markánsan meghatározta! A következő állomás az Álomút zenekar, ahol már volt szerencsém együtt zenélni Ráduly Leventével, és természetesen, a H-599-ből ismert Szilágyi Attilával. Ezt követően egy kissé lágyabb vizekre evezve jött a Zaphod zenekar, ahol ismét csak a tagok egyéb elfoglaltságai, kötelezettségei tartós szünetre kényszerítettek minket! Ezen a ponton jött egy kis csönd, maradtak a régi társakkal való "garázs zenélések", mígnem elértünk 2016 tavaszára, mikor is érkezett egy megkeresés, hívás egy rég nem látott zenésztárstól, Hegyi Károlytól. A történet további alakulását meg már együtt írhatjuk...

Dobok - Sinka György

Budapesten születtem 1985-ben. Zenei pályámat az Útonállók zenekarban kezdtem 17 évesen, majd a H-599 zenekarban folytattam. Az említett zenekarban ismertem meg Karcsit és Ferit , akiket a mai napig nem tudok lerázni magamról. :) A H-599- ben eltöltött 3 év után egy könnyedebb műfajban próbáltam ki magam ,amely azóta is meghatározza a stílusomat illetve játékmódomat. (Zaphod) Eme zenekar sajnos feloszlott, miután pár évig nem nagyon ültem a hangszer mögött. 2016 óta vállaltam beugrósként fellépéseket, majd 2017 decemberében lettem a Pannónikum dobosa. A zenei alapokat, zenei hozzáállásomat illetve a dobtudásom javát Bordás József tanítványaként sajátítottam el. A mai napi hálás vagyok, azért amit ő adott. A második tanárom a mai napig Halász Máté (Mary Popkids). 2010-ben vettem feleségül csodálatos társamat, Kingát, aki aktív tagja zenei életemnek is. 2014-ben született tündéri kislányunk Luca, azóta kerek a világom.

Gitár - Kosztin László

1978.07.27-én születtem Esztergomban. Vonzódásom a zene és a hangszerek iránt már egész kiskoromban megnyilvánult, leragadtam minden hangszerbolt kirakata előtt és hosszasan rabul ejtett a fényes hangszerlakkok csillogása. A zene körülvesz mindenhol, a természet hangjai is muzsikálnak, a dallamok pedig elvarázsolnak és észre sem veszed, hogy ez már szenvedély. Szerintem a gitározás is épp úgy, mint bármely művészet, sport, valamilyen meditációs szertartás, szenvedély, egyszóval hitvallás. Gyakran jutnak eszembe Reinhold Messner világhírű hegymászó szavai, " Nem azért mászom hegyet, hogy a csúcsaikat meghódítsam. Hogy akkor miért? Keresem a határhelyzeteket, hogy érezzem szorongásaimat, kételyeimet - és magasztos érzések töltsenek el". Kezdetben autodidakta módon fejlesztettem tudásom és többnyire hazai előadók dalait próbáltam másolni, majd beiratkoztam a helyi zeneiskolába klasszikus gitár szakra. Leérettségiztem és felkerestem egyik példaképem, Daczi Zsoltot, akitől sokat tanultam. Eljártam élő koncertekre, ahol testközelből figyeltem, Tátrai Tibort, Alapi Istvánt és sok más gitárost. Ha tehettem külföldi előadók mesterkurzusaira is ellátogattam. Schneider Zoltán tanár úr vezetett be a jazzgitározás rejtelmeibe, én akkoriban rockzenéket játszottam. Nagy kedvencem Kirk Hamett, Joe Satriani, Brian May, Steve Vai és sokan mások. Egyre jobban erősödött bennem az igény arra, hogy megismerjem a jazz és a klasszikus zene világát. Beiratkoztam a dorogi zeneiskolába zongorázni tanulni, itt Farkas József tanár úrtól tanulhattam klasszikus zongorát és összhangzattant. Négy év zenei általános iskolai tanulmányaim után 2002-ben felvételt nyertem a Dr. Lauschmann Gyula Zeneművészeti szakközépiskolába jazz-gitár szakra. 2005-ben itt szereztem meg a zeneművészeti szakközépiskolai végzettségem. 2007-ben felvételt nyertem a Székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Előadóművészet tanszékre jazz-gitár szakra. 2010-ben államvizsgáztam. Nagyon sokat köszönhetek tanáraimnak, Birta Miklósnak, aki a főtárgyi órákat tartotta és káprázatos hangszeres tudása inspirált, körültekintően és őszintén irigység nélkül vezetett be a gitározás rejtelmeibe. Megismertem a jazz zene ikonjait, Oscar Petersont, Joe Pass-t, Charlie Parkert, és számtalan fantasztikus muzsikust. Jhon Mc Laughlin. 2011-ben sikeres felvételit tettem a neves osztrák székhelyű Vienna Konzervatóriumban, jazz-gitár tanári szakon, ahol Szalay Gábor tanár úr nagy szeretettel és szintén rendkívüli szakmai tudással és őszinteséggel segítette munkámat, bővítette ismereteim a jazzgitározás terén. Főszakom mellet súlyponti tárgyként a karvezetési szakot is felvettem 2013-ban ebből a két szakból szereztem tanári másoddiplomám, majd oklevelem a Miskolci Zeneművészeti Egyetem tanszékén honosítottam Jazz-gitár/ tanár Master fokozatra. Jelenleg gitározni tanítom az érdeklődőket a visegrádi és párkányi állami zeneiskolában. Az előadóművészeti pályán aktívan tevékenykedem, munkám során számos hazai neves művésszel dolgozhattam és dolgozom együtt.